Megváltozott a kéményszabvány!
2010. december 1-én hatályba lépett az MSZ 845:2010, az új magyar kéményszabvány. Jelentős szigorításokat hozott az idejét múlt MSZ 04-82/85 szabványsorozathoz képest, és hatálybalépésével egy időben a régi szabványt teljes egészében hatályon kívül helyezte.
A megfelelő kémény kiválasztásához hasznos információkkal szolgálhat az új szabvány legjelentősebb változásainak az összefoglalása – a szabványból történő idézés mellett némi értelmezést is adva a megfogalmazásoknak.
- „A szabvány nem vonatkozik az MSZ CEN/TR 1749 szerinti C1 és C2 módon szerelt gázkészülékek égéstermék-elvezető berendezéseire.”
Ez pedig gyakorlatilag csak az ablak alá telepített konvektort és azt a készüléktípust jelenti, amely ugyanabba az egycsatornás kéménybe engedi az égéstermékét, ahonnan az égési levegőt szívja. Nálunk ez utóbbi nem terjedt el. Tehát jelenti az összes többit, azaz a készülékkel együtt minősített égéstermék elvezető rendszereket is. Ezeknek is rendelkezniük kell az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti bevizsgálással és megfelelőség igazolással.
- „Új égéstermék-elvezető berendezés csak rendszer jellegű lehet.”
Különböző gyártók különböző termékeiből tilos új kéményt létesíteni, még akkor sem, ha az egyes alkatrészek külön-külön rendelkeznek bevizsgálással. Tehát új épületbe falazott kémény fém béléscsővel nem építhető.
- „Égéstermék-elvezető berendezés felújítására, utólagos bélelésére csak az erre a célra megfelelőség igazolással rendelkező, rendszer jellegű égéstermék-elvezető béléscső-rendszer használható. Túlnyomásos kialakítás esetén csak a rendszer részét képező tömítés építhető be. Tömítőanyag használata nem megengedett.”
Utólagos bélelés esetén a fém béléscső rendszernek is minősítettnek (ÉMI minősítés, vagy CE jelzés) kell lennie. Csak a vele együtt minősített tömítőanyag használható, a rendszerhez nem tartozó tubusos tömítések nem alkalmazhatók.
- „A koromégés mellett, nedves üzemre is alkalmas (az ezekre való minősítés együttes, vagy külön-külön való megléte esetén) égéstermék-elvezető berendezést kell építeni a faapríték-, pellet-, biobrikett- vagy a faelgázosító tüzelőberendezéshez.”
A korszerű, szilárd tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezésekre az időnként nagy huzatigény mellett a koromégés és a nedves üzem együttes fellépése miatt nagy figyelmet kell fordítani.
- „Nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés és az összekötő elem anyagát úgy kell megválasztani, hogy az összeépítést követően kontaktkorrózió ne lépjen fel.”
Fém rendszerek esetén a bekötő füstcső és a kémény azonos anyagú legyen.
- „Tégla csak abban az esetben alkalmazható égéstermék-elvezető berendezés építésére, ha megfelelőség-igazolással erre a célra alkalmas.”
Továbbra sincs a piacon olyan tégla, amely rendelkezne olyan bevizsgálással, amely igazolja azt, hogy belőle kémény építhető.
- „Az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti 20 és 30 anyagminőségű korrózióálló acél csak gáztüzelő-berendezéshez, száraz üzemmódban használható.”
Az alacsonyabb minőségű rozsdamentes acélok csak gáztüzeléshez használhatók.
- „Merev falú, korrózióálló acél esetén a legkisebb falvastagság
• gáz tüzelőanyagnál 0,5
• gáz és olaj tüzelőanyagnál 0,6 mm
• gáz, olaj és szilárd tüzelőanyagnál 1,0 mm legyen.”
Ez az előírása a szabványnak csak 2012. január 1-től érvényes.
- „A flexibilis korrózióálló acél egyhéjú béléscső legkisebb falvastagsága 0,3 mm, kéthéjú kialakítás esetén legalább 2×0,12 mm.”
- „Flexibilis béléscső – más műszaki megoldás hiányában – csak gáztüzelő-berendezés égéstermék elvezető berendezésének felújítására használható.”
Ez az előírás anyagtól független, tehát bármilyen flexibilis cső csak gáz tüzelőberendezéshez és csak felújításra használható.
- „Alumínium cső csak az MSZ EN 1856 szabványsorozat szerinti anyagminőségű lehet. Merev-falú kialakítás esetén legalább 1,0 mm, flexibilis kialakítás esetén legalább 0,5 mm falvastagságú legyen.”
- „Alumínium cső csak gáztüzelésre és csak száraz üzemmódban használható. A száraz üzemmódot az MSZ EN 13384-1, -2 szerinti számítással igazolni kell.”
Az alumíniumra vonatkozó legerősebb szigorítás. Csak száraz üzemben működhet, tehát alig-alig van olyan gázkészülék már, amelynek magas füstgázhőmérséklete biztosítaná a száraz üzemet.
- „A háromhéjú, fém égéstermék-elvezető berendezésben alkalmazott hőszigetelés:
• legalább 100 kg/m3 testsűrűségű,
• legfeljebb 0,05 W/m*K hővezetési tényezőjű,
• A1 tűzvédelmi osztályú,
• ásványgyapot alkalmazása esetén csőhéj rendszerű legyen.”
- „A külső héj és a levegővezeték csak merev-falú csőből, az előírt szerelési technológiával kialakított kapcsolatokkal készíthető. Flexibilis és spirál-korcolt cső alkalmazása tilos.”
Ez az előírások lehetetlenné teszik, hogy szerelt kéményt nem minősített és tanúsított technológiával is elő lehessen állítani. A spirál-korcolt cső kiiktatása a kéménytechnikából, valamint a külső csőhéjra előírt szerelt jellegű (bontható) kapcsolatok komoly előrelépést jelentenek.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat – 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet – előírására tekintettel meg kell említeni a műanyagot, mint kémény béléscsövet:
- „Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezéshez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyagú kéménybe legalább B tűzvédelmi osztályba tartozó béléscsövet szabad elhelyezni.”
Reményeink szerint ez a néhány gondolat segíteni fogja Önöket a megfelelő szabvány szerinti kémény kiválasztásában.