Bizony szomorúan látjuk, ha egy nagyon szép templom, vagy középületen mállik a vakolat, szemmel látható, hogy vizes a fal. Ilyenkor a korábbi építtetőkre gondolunk, hogy mennyire nem törődtek ezzel. Pedig nem is biztos, hogy ők a hibásak. Az akkori ismeretek, technológiák csak erre adtak lehetőséget, de a körülmények is rengeteget változtak például az elmúlt száz évben is.

Egészségre ártalmas

A felnedvesedés miatt Magyarország épületállományának közel negyede károsodott. A “só kivirágzások” nap, mint nap láthatóak a műemlékeken, a községeink, városaink köz- és magánépületein is.

Éppen ezért mind többen szeretnék a használatukban lévő épületek komfortosságát növelni, hasznosítani a pinceszinti helyiségeket is. A tapasztalat szerint a régi épületek nagy részén nincs, vagy rossz minőségű, esetleg már tönkrement a vízszintes falszigetelés. A csatornázatlan területeken pedig a vízfogyasztás és a csapadék miatt magas a talajvízszint, és most már ott is károsít, ahol eddig nem volt átnedvesedés.

A külső felületre jutó csapadék és felfröccsenő víz “felvétele” a homlokzat és a lábazat víztaszító kiképzésével hárítható el. A belső oldali falfelületek pára kondenzációja és páradiffúziója miatti nedvesedése helyes épületfizikai méretezéssel, hőszigeteléssel, és elégséges szellőztetéssel szüntethető meg. A vízszintes szigetelés hiánya vagy tönkremenetele esetén az alapból a nedvesség a “szívóerő” hatására magasan felhúzódik a falban, és a benne oldott, majd feldúsult sótartalom további nedvességfelvételre képes. Ez, ha kivirágzik, azon kívül, hogy csúnya falat eredményez, a zárt szobában egészségre ártalmas, kellemetlen dohos, penészes levegőt jelent.

A falazó anyagok pórusos szerkezetűek: számtalan, egymással összefüggő, különböző átmérőjű “hajszálcsövet” tartalmaznak. Ezek alkotják az építőanyag kapilláris rendszerét. A felületi feszültség hatására a víz és a híg sóoldat az általa jól nedvesíthető falu kapillárisokban felemelkedik. Minél finom pórusosabb az anyag, annál magasabbra szívódik fel a víz vagy a híg sóoldat. (Téglafal esetén az átnedvesedés akár tíz méter magasságig is kiterjedhet.) A vizesedéssel kapcsolatban nincs semmiféle szabvány.

Legyőzhető a nedvesség

Nincs más lehetőség, mint a régi, értékes épületeinket meg kell védeni a további pusztulástól. Az optimális módszer kiválasztásához komoly szakértői vizsgálat szükséges. Először is az átnedvesedett vakolatot le kell verni, s a mielőbbi kiszáradás érdekében a legtovább így hagyni. Az új vakolat olyan porózus anyagból készüljön, mely segíti a maradék nedvesség elpárolgását. Az utólagos vízszigetelésnek három ma használt eljárását ismerjük.

Egyik a mechanikus módszer, amikor is a falat a tervezett síkban elfűrészelik, átvágják, s műanyag vagy bitumenes lemezt helyeznek a víz útjába. A másik, a vegyi megoldás, itt a tervezett szigetelési csíkban előírt mélységű és sűrűségű lyukat fúrnak, amibe vegyi anyagot juttatnak. Ezek a vegyi anyagok eltömítik, leszűkítik, illetve víztaszítóvá teszik a kapilláris rendszert. A harmadikba az elektromos eljárások tartoznak, ezek lényege, hogy elektródok segítségével a folyadékáramlás ellenkező irányba fordítható, vagyis a vízutánpótlás megszűnik, s a zóna fölötti fal kiszáradhat.

Rendkívül fontos nyílászáróról van szó, ezért nagyon fontos a jó minőség, a tökéletes kivitelezés és a beépítési szakértelem. Az ablakok legnagyobb és legfontosabb felületét az üveg alkotja, a keret pedig készülhet fából, műanyagból és akár fémből is.

Az ablakok a régi házak, lakások kritikus pontjai. Nem záródnak rendesen, kiengedik a meleget, beengedik a hideget. Alapvető különbségek vannak ugyanis a régi és az új, korszerű nyílászárók szerkezete, felépítése között. Az ablak legfontosabb szerepe hogy összeköti a lakást a környezettel. Az ablak mögött biztonságban érezzük magunkat otthonunkban, ugyanakkor az ablakok az épület homlokzatát, illetve a szobabelső karakterét is meghatározzák. A másik nem elhanyagolható szempont, hogy az ablakon keresztül fény és levegő áramlik a lakásba, számuk-elhelyezésük tehát kulcsfontosságú az egészséges környezet kialakítása szempontjából.

Az ablakszerkezetek két fő része a szárny és a tok. A tok szerepe sokrétű, egyrészt az ablakot a befogadó falszerkezethez kapcsolja, hordozza a szárnyat, vagy szárnyakat vasalás közvetítésével, biztosítva a mozgatás és zárás lehetőségét. Ahhoz, hogy a mozgatás és zárás optimális legyen nagyon jó vasalatokra van szükség, és ez az első jelentős különbség a régi ill. új nyílászárók között. Az új vasalatok többpontos záródást biztosítanak, Magyarországon elsősorban a ROTO és a GU vasalatok terjedtek el.

Az ablakoknál ezek akár többfunkciósak is lehetnek:

• nyíló
• bukó-nyíló
• középen felnyíló

A buktatásra elsősorban azért van szükség, mert a vasalatnak, és a speciális tömítő-profiloknak köszönhetően a nyílászárók csak minimális légáteresztést biztosítanak, ami a gyakorlatban “hermetikus” zárást jelent. Persze ezt is lehet fokozni egy un. résszellőztető megoldással, ami megnöveli a bukó-nyíló ablak használhatóságát egy huzatmentes szellőztetési funkcióval. Ennek lényege, hogy egy meghatározott kilincsállásnál az ablakszárny kb. 6 mm-rel kiemelkedik a tömítés vonalából.

A tömítés

Az új nyílászárók kiváló légzárási tulajdonságait az egy síkban körbefutó, sarkokban végtelenített speciális tömítő profil biztosítja. A tömítő profil ráadásul cserélhető, és házilag is könnyen beépíthető.

Az üvegezés

A harmadik különbség az üvegezés. A korszerű nyílászárók hőszigetelt – általában 4/12/4 vagy 4/16/4 mm rétegrendű – float üvegek felhasználásával készülnek (ahol 4 mm az üvegvastagság és 12 ill. 16 mm a két üveg közötti légrés). A teljes üvegezés vastagsága többnyire 20-33 mm közé esik. A hőszigetelt üveg alapvetően meghatározza a nyílászárók műszaki tulajdonságait, de megjelenését is, mivel a felület legnagyobb részét jelentik. Különleges esztétikai hatás érhető el az üvegtáblák közé vagy az üvegfelületre ragasztott álosztók alkalmazásával.

Visszatérve a műszaki tulajdonságokra az üvegezés “jóságának” legfontosabb mérőszáma a Hő átbocsátási tényező. A hőszigetelt üvegezés esetén ennek értéke az egyrétegű üvegénél 2-4-szer jobb. Ma már nem ritka az 1,3 W/m2K-s, sőt 1,1 W/m2K-s érték sem. Ezt tulajdonképpen páramentesen zárt, egy, két vagy akár több légréteggel készített két-, három- esetleg négyrétegű, a külső oldalon gyakran napsugárzást elnyelő, vagy visszaverő üvegből előállított szerkezettel valósítják meg.

A másik izgalmas kérdés a hangszigetelés. Egyikünk sem szereti, ha a hangok szabadon ki- ill. beszűrődnek az ajtón, vagy éppen az ablakon keresztül. A léghanggátlást decibelben mérjük, és ez alapján az üvegezéseket osztályokba soroljuk. A Magyarországon forgalmazott típusok általában 3-as, 4-es osztályba tartoznak. Átlagos hanggátlásuk 32-38 dB. Természetesen léteznek ennél nagyobb hanggátlású ablakok is (39-42 dB) ezek azonban igen ritkák.

A felületkezelés

Természetesen a fa alapanyagú ablakok van itt csak szó, melynél egyre nagyobb arányban találkozunk lazúros kivitellel. Ennek előnye, hogy a kopást követően nincs szükség a zománc réteg eltávolítására, egyszerűen 2-3 évente át kell kenni. A szerkezeteket általában már a gyárban ellátják egy réteg gomba- és rovarkárosítók ellen védelmet nyújtó színtelen impregnáló szerrel, de ez az alapozás az időjárás és nedvességfelvétel ellen csak minimális mértékben véd. Ezt “illik” átkenni egy réteg favédő alapozóval, és egy vastag réteg lazúrral.

A fa alapanyagú nyílászárokhoz általában lucfenyőt, ritkábban erdei vagy borovi fenyőt, és elvétve lombos anyagot (tölgyet, csert) használnak. A tok és szárny kialakításához az anyagokat rétegezik – a vetemedés elkerülése végett – három rétegből, ragasztóval 68-70 mm szerkezeti vastagsággal. Nagyobb gyárakban az egyes rétegeket a fahibák kiejtésével, hossztoldással állítják elő.

Ablakok műanyagból

A ablakok anyaga ütésálló modifikált kemény PVC, mely többkamrás kivitelben, a profilkamrákba helyezett acélbetét merevítéssel készül. Előnye a bevonatok sokfélesége: lehet időtálló fehér, szolid és nemesfa utánzatú fóliás, vagy sokszínű acryl bevonatú. Ezek az anyagok felületkezelést nem igényelnek, párára, nedvességre nem érzékenyek, nem vetemednek.

Ablakok fémből

A harmadik anyag a fém, azon belül is elsősorban az alumínium. Természetesen léteznek melegen, vagy hidegen hengerelt lemezszelvényekből szerkesztett acélablakok is, de ezeket inkább általában ipari célokra használják. Az alumíniumot azonban előszeretettel párosítják keményfával, melynek köszönhetően belülről egy elegáns, és meleg, a fa bútorokkal jobban összhangba hozható szerkezetet kapunk eredményül.

Az alumínium tartószerkezet robosztusságot, és ugyanakkor tartós, időjárásálló szigetelést biztosít, valamint formájának és felületkezelésének köszönhetően egységes és exkluzív megjelenést ad a homlokzatnak. A két anyag nylon csatlakozókkal kerül összeépítésre, melyek lehetővé teszik az elmozdulást és a dilatációt vízszintes és függőleges irányban, egyúttal egy szellőző és szigetelő légrést hoznak létre a fa és az alumínium között.

A műanyag és fém nyílászárókkal szemben a fa hátránya hogy a legkorszerűbb felületkezelés esetén is a napsugárzásnak erősen kitett felületek esetén a festését 4-6 év után fel kell újítani, emellett erősen párás környezetben (pl. medencetér) nem javasolt a beépítésük. A választásban szempont lehet a nyílászárók színe, mivel fehér szín esetén a műanyag alapanyag “önként adja magát”, míg a fa vonatkozásában a leghelyesebb, ha olyan, lazúros felületkezelést választunk, amely látni engedi az alapanyag természetes erezetét.

Többünknek a beruházás közben okoz gondot az ilyen gépészeti egységek külső környezetének kialakításához szükséges anyagok kiválasztása. E probléma megoldását segítik a Leier Hungária Kft új fejlesztésű, nívós burkolótermékei.

A burkolat kiválasztásának kritériumai

Legfontosabb, hogy emelt minőségű, nagy ellenálló képességű burkolóterméket válasszunk. Kiválasztásnál először tisztáznunk kell, milyen terhelésre keresünk burkolatot. A többnyire gyalogos forgalommal terhelt felületekre a Leier Hungária Kft az Euroline kertilap-családot, személy és tehergépjárművel történő terhelésre a Leier térburkoló-családot kínálja.
Euroline lap illetve Corte térkő termékek környezettel érintkező felsőésze, az úgy nevezett kopóréteg tetszetős, ugyanakkor nagy ellenálló képességű mélységi kőzetek őrleményeiből készül. Ezen burkolatok semmilyen festékanyagot sem tartalmaznak, így elkerülhető a tisztítószerek vagy UV-sugárzás hatására történő színváltozás.

Ha kiválasztottuk az igényünknek megfelelő burkolattípust, már csak a felületi megjelenést és színvilágot kell meghatároznunk. A már említett mosott szemcsés burkolatokon kívül szemcseszórással finomított burkolólapok és RIVA térkő, valamint antik hatású felülettel bíró Euroline struktúrált lapok és Mercato antikolt térkő is szerepelnek a kínálatban.

A kiegészítőkről

A burkolat és növényzet még nem formálja a környezetet. Ezért a Leier Hungária Kft antikolt és szemcseszórt kerti falelemekkel, rézsűkövekkel, különböző felületű virágtartó elemekkel is bővítette kínálatát.

Fenti termékek kiválasztásánál a termékek bemutatása mellett az olvasót tanácsokkal is ellátó “Díszburkolatok és kiegészítők” katalógus is segít, mely a Leier Hungária Kft központja és gyárai mellett a színvonalas építőanyag-kereskedésekben is elérhető.

A kivitelezés

Lapburkolatok beépítése

Mivel a reklamációk többsége a helytelen beépítésre vezethető vissza, termékeink beépítésének megkezdése az alábbi 4 pont betartása a legfontosabb:

• Ne vállaljon felesleges kockázatot! Csak gyakorlott, megfelelő referenciákkal rendelkező szakembert bízzon meg burkolási feladattal.
• Minden építménynél, így burkolatoknál is fontos az alap. Néhány alépítmény típusra az alábbiakban adunk javaslatot.
• Fontos a burkolat vízelvezető képessége. Ennek biztosítására a felületeket legalább 2% lejtéssel kell kialakítani.
• A burkolás kizárólag – a szakmai előírások szerint – csak +5 – +25 oC közötti hőmérsékleten végezhető I. osztályú minőségben. Ezek a hőmérsékleti határok a munkafolyamat teljes ideje alatt, azaz éjszaka is (!) betartandóak.

Beton alépítményre történő burkolás

Terasz, medenceszegélyek, nagyobb terhelésű felületek burkolása betonozott (esetleg enyhén vasalt) alépítményre javasolt. Ilyen alépítményre többféle burkolási eljárás is szakszerű:

Cementes-homok ágyazattal

• Burkolás csak pormentes, nedves (de összefüggő vízfelület nélküli) felületen végezhető. Ennek megfelelően kell a betonfelületet előkészíteni.
• A burkolólapok alsó felületének előnedvesítése elengedhetetlen
• A betonfelületen ~4cm vastagságban szárazon fektetett cementes-homok (mischung) ágyazat készítendő
• A szintre húzott ágyazatra 1:1 keverési arányú cementtej felhordásával lesz tökéletes a burkolólap kötése
• Az így előkészített ágyazaton elhelyezhetőek a burkolólapok, 4-6mm fugakialakítással. Az egyes lapok síkfekvése léccel ellenőrizhető, a lapok igazítása gumikalapáccsal végezhető.

Flexibilis csemperagasztó pogácsákkal

• Burkolás csak pormentes, nedves (de összefüggő vízfelület nélküli) felületen végezhető. Ennek megfelelően kell a betonfelületet előkészíteni.
• A burkolólapok alsó felületének előnedvesítése elengedhetetlen
• A betonfelületen ~2cm vastagságig tömörített, 5db / burkolólap fektetési sűrűségű ragasztópogácsa ágyazat készítendő
• Az így előkészített ágyazaton elhelyezhetőek a burkolólapok, 4-6mm fugakialakítással. Az egyes lapok síkfekvése léccel ellenőrizhető, a lapok igazítása gumikalapáccsal végezhető.

Zúzalék ágyazattal

• Burkolás előtt nem szükséges a betonfelületet, illetve a burkolólapok előkészítése
• A burkolat széleinek rögzítése zúzalék ágyazat alkalmazása esetén elkerülhetetlen. Erre szabadon álló burkolat esetén kerti szegélykövek illetve alumínium profillécek alkalmazása javasolt. Az ágyazatba kerülő nedvesség szabad eltávozása mindkét szegésnél megoldandó!
• A betonfelületen ~4cm vastagságban szárazon lehúzott, 2-5mm szemnagyságú zúzalék ágyazat készítendő
• Az így előkészített ágyazaton elhelyezhetőek a burkolólapok, 4-6mm fugakialakítással. Az egyes lapok síkfekvése léccel ellenőrizhető, a lapok igazítása gumikalapáccsal végezhető.

Kavics vagy murva alépítményre történő burkolás

Szabadon álló, kis terhelésű felületek burkolása tömörített kavics illetve murva alépítményre is elvégezhető. Ilyen alépítményre célszerűen a zúzalék ágyazattal történő fektetés a célszerű:

Zúzalék ágyazattal

• Burkolás előtt elengedhetetlen a kavics vagy murva alap megfelelő tömörítése
• A burkolat széleinek rögzítése zúzalék ágyazat alkalmazása esetén elkerülhetetlen. Erre szabadon álló burkolat esetén kerti szegélykövek illetve alumínium profillécek alkalmazása javasolt. Az ágyazatba kerülő nedvesség szabad eltávozása mindkét szegésnél megoldandó!
• A betonfelületen ~4cm vastagságban szárazon lehúzott, 2-5mm szemnagyságú zúzalék ágyazat készítendő
• Az így előkészített ágyazaton elhelyezhetőek a burkolólapok, 4-6mm fugakialakítással. Az egyes lapok síkfekvése léccel ellenőrizhető, a lapok igazítása gumikalapáccsal végezhető.

A burkolólapok fugázása

A felhasznált burkolólapok típusa, illetve az ágyazat kialakítása szerint különböző fugázási módszerek alkalmazása javasolt. Cementes homok illetve ragasztópogácsás ágyazat esetén nedves-, míg zúzalékágyba fektetés esetén szárazfugázás alkalmazható.

Nedves fugázás

Nedves fugázást csak gyakorlott szakember végezhet! Az alkalmazott burkolólap típusa szerinti művelet folyékony fugázó anyaggal végezhető. Fontos, hogy a fugázás a burkolási munkák után nem végezhető el azonnal, az alábbi technológiai idők betartása indokolt:

• cementes-homok ágyazat esetén a burkolás után 2-3 hét
• ragasztópogácsás ágyazat esetén a burkolás után 2-3 nap

Nedves fugázó anyag alkalmazása

• Folyékony fugázás alkalmazása finomszemcsés, strukturált, illetve szemcseszórt felületű burkolólapoknál javasolt, száraz felületen. Esőben, nagy hőségben nem végezhető burkolatfugázási munka
• A fugaanyag gyártójának előírásai szerint elkészített fugaanyagot a burkolólapok hézagaiba kell önteni. A későbbi nem kívánatos felületi foltosodás injektáló szerszám alkalmazásával kerülhető el
• Kb. 30 perc után a felesleges fugaanyagot burkolókanállal kell eltávolítani a lapokról
• A fuga profilkialakítás tiszta bő vízben gyakran öblített szivaccsal elvégezhető el. Ekkor távolítható el a fugák melletti burkolatszélekről a fennmaradó, kötésnek indult fugaanyag is
• A burkolat első tisztítása legalább 24 óra elteltével végezhető el. A későbbi könnyű tisztíthatóságot segíti a Leier burkolatimpregnáló alkalmazása.

Száraz fugázás

Száraz fugázás A Leier által is forgalmazott fugázó homokkal, illetve az ezzel kevert műgyantabázisú fugaadalékkal végezhető. Fontos, hogy fugaadalékkal kevert fugázó homok szakszerű beépítése legalább 6mm fugaszélességnél végezhető el!

• Száraz fugázás alkalmazása bármely zúzalékágyazat alkalmazása esetén bármely burkolólapnál illetve mosott felületű burkolólapoknál javasolt, száraz felületen. Esőben, nagy hőségben nem végezhető fugázási munka
• Egy zsák, 25 kg mennyiségű fugázó homokba 1 doboz fugaadalék gondos, egyenletes bekeverése szükséges. Ez 6mm fugatávolság esetén 20 m2 felületre elegendő fugaanyagot eredményez
• A bekevert fugázó anyagot burkolókanál segítségével lehet a fugába tömni. A fugák teljes telítettsége fugavassal történő töméssel segíthető
• A fuga tömörítése után a burkolaton maradt felesleges anyagsepréssel távolítható el
• A durván tisztított felületen ismét fugavassal alakítható ki a fugaprofil
• A befugázott felület a fugaanyag kötéséig, 2 napig nem terhelhető, illetve a nedvességtől, csapadéktól megvédendő
• A 2 nap után még a felületen maradt fugaanyag sepréssel eltávolítható. A későbbi könnyű tisztíthatóságot segíti a Leier burkolatimpregnáló alkalmazása.

Térkő burkolatok beépítése

Térkő burkolatok építése elvileg egyszerűbb feladat, de lehetőség szerint ezt is szakember végezze el.

Kis terhelésű felületek burkolása tömörített kavics illetve murva alépítményre történhet. Ilyen alépítményre – lapburkolatokhoz hasonlóan – a zúzalék ágyazattal történő fektetés a célszerű:

• Burkolás előtt elengedhetetlen a 20-25cm vastagságú kavics vagy murva alap megfelelő tömörítése
• A burkolat széleinek rögzítése zúzalék ágyazat alkalmazása esetén elkerülhetetlen. Erre szabadon álló burkolat esetén kerti vagy útépítési szegélykövek használandóak. A betonfelületen ~4cm vastagságban szárazon lehúzott, 2-5mm szemnagyságú zúzalék ágyazat készítendő
• Az így előkészített ágyazaton elhelyezhetőek a térkövek, a gyárilag meglévő távtartók szerinti fugakialakítással. A már lefektetett burkolatot éles homokkal kell átsöpörni, majd lap vibrátorral tömöríteni. Az így elkészített burkolat azonnal terhelhető.

Brieber László
Leier Hungária Kft.

A talaj kiemelését kb. 30 cm-el szélesebben végezzük el, mint a tervezett burkolandó felület. Már a kiásás során ügyeljünk a lejtés kialakítására, a csapadékvíz gyorsabb elvezetése érdekében! Mivel a természetes fagyhatár hazánkban 80 cm, ebben a zónában ne legyenek fagy által veszélyeztetett anyagok (pl: agyagos talaj). A terület tükörszintjét a kívánt formára alakítsuk és megfelelő eszközökkel tömörítsük.

Fagyvédő és teherhordó réteg kialakítása

Fagyvédő rétegnek csak humuszmentes, megfelelő szemcseméretű homokos kavics, zúzott kőzet, vagy ezek egyenlő arányú keveréke alkalmas, melyek az időjárással és faggyal szemben ellenállóak, valamint a tömörítés során nem szenvednek szemcseroncsolódást. A 0-16 mm-es kavicsot rétegenként fektesse le, és pl. rázóhengerrel tömörítse (max. 20 cm rétegenként!).

E fagyálló réteg vastagsága a helyi adottságoktól és a felület terhelésétől (fagymélység) függően 30-70 cm-es, és esése megegyezik a felület esésével. Erre kerül teherhordó réteg (finomplanírozás) 0-16mm-es kavicsból, melyet úgy kell tömöríteni, hogy a beágyazó homok ne peregjen a tartórétegekbe és víz se mossa ki. A finomplanírozást +/- 1 cm-es pontossággal kell előállítani, hogy elkerüljük az egyenetlen lefektetést.

Oldalszegélyezés

Az oldalszegélyezés biztosítja, hogy a szélső burkolólapok nem lazulnak ki. Ideális estben ez blokk- vagy falkövekkel történik. Helyezze a köveket egy kiásott árokba, 10-20 cm-es lapdrén betonba.

Burkolatágy elkészítése

A jól tömörített és pontosan elkészített fagyvédő réteg felső síkjára 2/5-ös szemcseméretű zúzalékból ágyazatot hordunk fel lazán, egyenletes (min. 2, max. 5 cm) vastagságban. Durvább szemű zúzalék a bevibrálás során fellépő ellenállása és a fugahomok bemosódása miatt nem alkalmas. Csak mészben szegény (megelőzi a lerakódásokat és kivirágzást), mosott (megelőzi a fagykárt) anyagot használjon!

Az ágyazat síkjának kialakítására legalkalmasabb 3-4 cm vastag idomcsöveket használni, melyeket sablonként a fagyvédő réteg tetejére fektetünk, kiszintezünk, közükbe öntjük a zúzalékot, amit léccel lehúzunk. Szintezésénél vegyük figyelembe, hogy vibráláskor a burkolat végleges magassága 0,5-1 cm-rel süllyed. Ne készítsen nagyobb beágyazást, mint amit egy nap ki tud rakni a burkolókővel! A kész ágyazatra már ne lépjünk.

Burkolókövek lerakása

A fektetés során, amennyiben több raklapnyi kővel dolgozunk, ajánlott a követ a raklapokról keverve rakni; ezáltal csökken az elkerülhetetlen szín és felületbeli különbségek hatása. Különösen érvényes ez színátmenetes, (ún. melírozott) és őszi lomb színű kövekre. A fektetést a sarokból kiindulva kezdjük, lehetőség szerint a felület legmélyebb pontján. Aknák, vízelvezetők, fal és egyéb csatlakozási pontoknál végzett illesztési munkák során a köveket megfelelő szerszámokkal (törőolló, vágókorong) tudjuk méretre igazítani.

A köveket nem szabad túl szorosan fektetni, összeilleszteni, hanem ügyelni kell egy körbefutó, kb. 2-3mm-es fugára. Ez azért fontos, mert a fuga átvezeti és kiegyenlíti a terhelés által a kövek között keletkező feszültséget. A legtöbb kőtípus oldalán kiemelkedő előformázott távtartóval rendelkezik, de ez nem a fuga szélességét adja meg, hanem kivédi az olyan helyzeteket, hogy a kövek teljes felületükben minimális fuga nélkül érintkezzenek. Az egyenletes fugavonal megtartása zsinór vagy léc segítségével, 2-3 m-enként végzett ellenőrzés mellett végezhető. A fektetési minta nem csupán tetszés dolga.

A járművek által használt burkolatokon a fő haladási irányra átlós (diagonál) rakási módot válasszunk. Így a kőnek mind a négy oldalán egyenletesen oszlik el a terhelés, felfogja a toló- és csavaró erőket, és az autó kerekei által keltett zaj is csökken. A kövek felső oldalát a beépítmények (csatornafedél, stb.) szintjétől kb. 1,5 cm-rel magasabban kell fektetni, mert a későbbi tömörülési folyamatoknak köszönhetően kb. 0,5-1 cm-rel süllyed.

Fugázás (homoklehúzás)

A fugák kitöltéséhez kötetlen anyagot kell használni. Használjon mészben szegény fugaanyagot (pl. kvarchomokot), mert ez segít megelőzni a kivirágzást. A 0,6-2 mm szemcseméretű homokot szórja a felületre, majd söpörje be. Anyagszükséglet: kb. 2-5 kg/m2. A besöprést addig végezzük, amíg a kövek közötti fugát a homok teljesen ki nem tölti. Bevibrálás előtt a kövekről söpörjük le a maradék homokot, hogy az a gép talpa alá kerülve ne okozzon felületi sérüléseket, karcolásokat.

Lezárás (bevibrálás)

A lerakott köveket rázólappal (lap vibrátorral) néhányszor keresztben és hosszában is megvibráljuk. Lehetőség szerint, a felületi sérülések elkerülése érdekében a vibrátor talpára szereljük fel gumitalpat. Ezután a fugákat újra besöpörjük, a maradék homokot eltávolítjuk, majd újra megvibráljuk. A felület elkészültével a terület teljes mértékben terhelhető. A maradék fugaanyag, ill. annak pora kerti slaggal lemosva eltávolítható. Egy-két hónap elteltével újra átsöpörhetjük a területet, hogy a fugák teljesen feltöltődjenek. A fugázást csak száraz felületen végezzük!

A korszerű, számítógépes eszközök segítségével precízen, könnyen áttekinthetően tudom tervbe foglalni az Ön elképzeléseit. A végleges terv több egyeztetés eredményeként születik meg. Ne feledje, egy akár pár százalékkal drágább, de alaposabb terv (pl. nem csak engedélyezési, hanem pallértervet is készíttet) elkészíttetése sokkal olcsóbb, mint egy csupán engedélyezési tervből épített épület kivitelezési és üzemeltetési költségtöbblete.

Természetesen igény esetén kivitelezőt tudunk ajánlani. Az építkezés optimális folyamata a kezdetektől a megvalósulásig a következő:

Vázlattervi szakasz

1. Saját funkcionális igény felmérése, milyen házat szeretne Ön? újat építene, vagy meglévőt kíván átalakítani?
2. Mekkora költségkeretből tudja megvalósítani, esetleg ütemezetten elképzelését?
3. Építésztervező kiválasztása személyes találkozással.
5. Az igényhez megfelelő telek, vagy meglévő, átalakítandó ház kiválasztása a tervező segítségével.
6. Építészeti koncepcióterv készítése, mely szükség esetén többszöri konzultációt tartalmaz.
7. Koncepció terv elfogadása, amennyiben nem elégedett a tervvel, csupán a közvetlen minimális költségeket kell kifizetnie.
8. Elfogadott vázlatterv, látványterv alapján fizetési megállapodás.

Engedélyezési szakasz

9. A törvényekben, rendeletekben előírt műszaki tartalommal építészeti engedélyezési terv készítése M=1:100 léptékben, (bizonyos esetekben statikai, gépészeti terveket is előír a szakhatóság, ezt a megállapodás tartalmazza).
Engedélyhez szükséges egyéb dokumentumok beszerzése (megrendelő feladata, igény esetén megoldjuk).
10. Engedély és csatolt dokumentumok benyújtása a hatósághoz.
11. Hiánypótlás benyújtása, hatósági építési engedély megszerzése.
12. Jogerőre emelkedés.

Kivitelezés

13. Amennyiben Ön nem a kőműves, vagy kivitelező leleményességére, ízlésére kívánja bízni épületének megvalósulását, akkor kiviteli, vagy pallérterveket készíttet az építész és szakági (gépész, statika, elektromos) tervezőkkel, általában M=1:50 léptékben.

14. Amikor a költségek kímélése a cél, akkor családi háznál az építészeti és statikai terveket tartjuk feltétlenül szükségesnek a minőségi megvalósításhoz, ez esetben a gépészeti, elektromos rendszerek kivitelezője tervezheti meg a rendszereket.

15. A speciális fűtési rendszer, aktív szolár, illetve gépészeti rendszereket igénylő energiatudatos épület készül, akkor a gépészeti tervek készítése éppolyan indokolt, mint az építészeti, statikai pallértervek megléte.

16. Abban az esetben, ha Ön nem ért egyáltalán az építőiparhoz, akkor a kivitelezés lebonyolítására műszaki ellenőrt szerződtethet, aki az Ön nevében és Ön helyett ellenőrzi az építkezés menetét, a kivitelező kiválasztásakor segít Önnek, illetve a kivitelezési szakaszok kifizetése többnyire az ő jóváhagyásával történhet.

17. Tervezői költségvetés készíttetése, és kivitelező kiválasztása az építésztervező és műszaki ellenőr (ha van) segítségével.

18. Attól függetlenül, hogy van-e műszaki ellenőr, a minőségi kivitelezéshez mindenképpen elengedhetetlen a tervezői műszaki vezetés, mely az építési minőséget garantálja, mivel a tervező ismeri legjobban az épülő épületet.

19. Átadás-átvétel, használatba vételi engedélyek beszerzése.

20. Beköltözés, üzemeltetés, garanciális javítások.

A saját otthon építésének első és legnehezebb része a tervezés, hiszen itt dől el, hogy milyen megjelenésű legyen, mekkora, milyen bekerülési költségű, és mennyire lesz az családra szabott. Az elkészült házban mennyi lesz az elképzelésből és mennyi a megalkuvásból.

Ezért a tervezéssel többet foglalkozom, mint a kivitelezéssel, mert ez mindennek az alapja. A kivitelezéssel a jó tervet esetleg csak elrontani lehet, javítani csak nagyon ritkán sikerül. Sokan esnek abba a hibába, hogy az otthon tervezés szakaszában rábízzák a munkát az első, valahonnan megszerzett tervezőre, (akinek nem nézték meg a referencia munkáit) és annak ellenére megépíttetik a házat, hogy nem igazán tetszik. Hát ezt tervezték meg, én már nem változtatok rajta és egyébként is pénzbe kerülne egy másik tervezőt fogadni.

Természetesen az új tervezőnek is ki kell fizetni a tervezői díjat, ez 100-120 ezer forint. De gondoljon bele ez az összeg nem kidobott pénz, hiszen későbbiekben ennyibe kerül egy darab ajtó áthelyezése. Bár ekkora változtatás nem valószínű, hogy rendbe hozza a ház használhatóságát.

Tehát csak annak a tervnek alapján építse meg a családi otthont mely igazán tetszik, ami praktikus az Ön családjának, és nincs benne semmiféle megalkuvás. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy ma a tervezők inkább építési engedélygyártók, mint ténylegesen alkotó tervezők. Ez meglátszik az elkészült házakon országszerte.

Ilyen ne legyen…

Az a legnagyobb probléma, hogy a 60-as évek kezdetétől, modernizálás címszó alatt teljesen elvetettük hagyományainkat a vidéki és a polgári építkezésben egyaránt.

Megjelentek a négyzet alaprajzú sátortetős utcára két szoba típusú házak, és ezek a megjelenésében ronda, funkciójában rosszul hasznosítható épületek országszerte igen elterjedtek. Ezt a típust a mai napig nem sikerült elhagyni, ma is ez az alapja az új épületeknek, kicsi változtatásokkal, variációkkal.

Sajnos a középületekben is elterjedtek a fantázia nélküli egyszerű formák csupasz, dísztelen homlokzatokkal, modernebbnek titulált megjelenése a külső üvegburkolat.

Amivel sikerült teljesen tönkretenni az építészeti kézművességet, az építészeti kultúrát mindazt ami az építészetet a művészet rangjára emelte. Nem célszerű ezt a formát tovább másolni még akkor sem, ha ezeknek a képződményeknek a megálmodóit különböző építészeti nívódíjjal jutalmazták.

Milyen lehet?

Most, hogy elmondtam milyen ne legyen egy most épülő ház, vizsgáljuk meg azt is, hogy milyennek kell lenni az otthon tervezés eredményének ahhoz, hogy esztétikus használható megjelenésében igényes ház épüljön meg elfogadható áron.

Különböző stílusok jelentek meg Magyarországon. Főbb stílusok:

Amerikai
Mediterrán
Bauhaus
és ezek keveréke

A baj ezekkel az, hogy más éghajlati szokási és kultúrában igen eltérő népeknek megfelelő ház nem biztos, hogy nekünk magyaroknak is praktikus.

Mire gondolunk?

Más háztartási szokásaik vannak az amerikai családoknak, és mások a teleknagyságok.

A beépítési szabályozások.

Ha lemásolunk egy nekünk tetsző házat, és nem vesszük, vagy nem tudjuk figyelembe venni helyhiány miatt a külső környezetet, akkor a ház már egészen más lesz.

Az adott környezetbe és az adott telekre kell a házat megtervezni, megálmodni az utcai kerítéstől, a bejárattól a kert elrendezéséig, mindezt egy egységgé kell felépíteni. El kell vetni azt az építési szokást, hogy az utcára két szoba, bejárat oldalkertből vagy esetleg a hátsó részről legyen. A kertet magunknak építjük, azt akkor tudjuk igazán értékelni, ha a lakásból is látjuk és nem csak akkor ha kimegyünk. Tehát a nappalit célszerű a kertre nézően megtervezni, egy üvegfal, erkélyajtó közvetlen kapcsolatával.

Elegánssá tehetjük házunkat, ha a bejáratot az utcai frontra tervezzük, egy szépen kivitelezett lépcső és bejárat kialakítás formát adhat az utcai oldal megjelenésében.

Előszoba és közlekedő:

Sokan ezeket úgy veszik, hogy haszontalan terek funkciója csak annyi, hogy a különböző helyiségeket összekösse, ezért ezeket a minimálisra tervezik vagy nem tervezik így olyan alakja és nagysága lesz ami adódik. Valójában ez is a lakás része, talán az egyik legfontosabb eleme.

Előszoba, szélfogó:

A ház belső megjelenésének, hangulatának meghatározója, hiszen ide lépünk be először, ha ez kicsi szűk és sötét, akkor az első benyomás is ez lesz, és ekkor funkciója is korlátozódik, valójában tényleg csak egy szélfogó lesz.

Helyes az, ha a következő elvárásoknak ez megfelel.

Férjen el benne:

Előszoba szekrény, Egy ruhafogas a vendégeknek, Cipőszekrény, Tükör, Legalább egy ülőke, És annyi szabad hely, hogy vendégek fogadásakor is mindenki le tudja vetni a kabátját.

A praktikusan megtervezett közlekedőből nyílhat minden helyiség, ha ez nem így van megtervezve, akkor az átközlekedett helyiségek használhatósága romlik a közlekedési útvonal fenntartásával.

Ezt azért mutattam be, mert ez az elrendezés általánosnak mondható.
Ez a családi ház 108 m2 hasznos alapterületű kettő hálószobával, tehát kis létszámú család részére lett tervezve. Itt valójában a nappali része a közlekedő, ezért a tényleges funkciójában használt nappali lényegesen kisebb a megnevezettnél.

Ha csak annyit módosít rajta a tervező, hogy a nappali kert felöli oldalát 1,5-2 m-el a kert felé megnöveli és a tényleges közlekedőt tömör, vagy üvegezett válaszfallal leválasztja, kap egy leválasztott nappalit, aminek az is a haszna, hogy a közlekedő oldali válaszfal is bútorozható, természetesen alacsony bútorral, hogy a közlekedő megvilágítását ne árnyékolja. És mindössze 6-8 m2-rel növelte a ház alapterületét, és a külső homlokzat is mozgalmasabb lett.

Természetesen az ilyen áttervezések nem sikerülhetnek jól, hiszen megvan a kötöttség. Csak annyit akartam bemutatni, hogy viszonylag kis változtatásokkal is használhatóságban nagy eredményeket lehet elérni. Jól megtervezett az a ház, ahol kevés a kötöttség, ha változnak a család igényei, vagy esetleg eladják a házat és az új tulajdonos változtatni, akar az elrendezésben, erre minél nagyobb lehetőség legyen.

Mire gondolok itt elsősorban? A középső főfalakra, ezek megosztják a ház belső területét és későbbiekben is meghatározzák az átalakítási lehetőségeket. Ha ezeket a belső főfalakat, oszlopokkal kiváltjuk, a későbbi esetleges átalakításnál kevésbé köti a tervezőt, mint a középső főfalak, és helyet is takarít meg.

Másik kötöttsége volt és van a tervezőknek a szabványos födémgerenda méretek, megkötése. Ezt a kötöttséget ki lehet váltani monolit födém alkalmazásával, itt bizonyos határok mellett szabadon lehet megválasztani a helyiségméreteket, és ez a megoldás olcsóbb, is mint a hagyományos gerendás födém. A két födém bekerülési költségszámításait a megrendelhető tanácsadásban bemutatom.

Ha egyszintes házat épít és a tetőteret most nem kívánja beépíteni, akkor is célszerű a leendő lépcső helyét megtervezni, és a födémbe a feljáróhoz szükséges részt kihagyni.

Ez nem jelent most többletköltséget, későbbiekben viszont nagyon leegyszerűsíti a beépítést, ha nem kell a vasbeton födémet bontani, hanem csak egy könnyűszerkezetes lezárást kell kibontani.

A tetőteret nagyon jól lehet hasznosítani gardrób, szárító, vagy más a földszinten már el nem helyezhető helyiség kialakítására. Ha az építkezés idején a gépészeti és elektromos betáplálást felviszik a tetőtérbe, minimális szinte elhanyagolható többletköltséggel, a beépítést későbbiekben házilagosan is el lehet végezni. Így viszonylag kis költséggel lehet a lakást bővíteni.

Ezzel a néhány soros segédlettel, abban kívántunk segíteni, hogy megtudják menyire fontos a jó előkészítés tervezés, egyáltalán az, hogy meg tudja határozni a megépítendő lakóháztól elvárt igényeit.

Süvít a szél

Többen is, szembesültek azzal a klasszikus problémával, amikor erős szélben a lambériák között besüvít a szél, időnként ráadásul olyannyira, hogy még az alsó szinteken is huzat támad. De hasonló oka lehet annak is, amikor a tetőtérben – ha nem is fú vad szél – félelmetes morajlás hallatszik szeles időben. Ilyen esetben sajnos nem szolgálhat túl sok jó hírrel a szakértő, ugyanis e mögött a jelenség mögött több súlyos kivitelezési hiba is rejlik. Valószínűleg nem megfelelő az alátéthéjazta, vagyis az alátétfólia, illetve a tetőfólia megoldása, valamint nem működik a belső párazárás és a tető átszellőztetése sem, aminek nagyon hamar komoly kárát fogja látni a faanyag, ebből pedig további állapotromlás következhet. A legjobb, amit ilyenkor a lakó tehet, hogy egy gondosan megírt szakvélemény alapján mielőbb érvényesíti a garanciát a kivitelező felé. A javítási munkához mindenesetben kérjen műszaki ellenőri segítséget!

Megrepedt gerendák

Sokan érdeklődtek a felől is, mi a teendő, ha a tetőt tartó gerendák közül már néhány hónap után sok megreped, vagy meggörbül, illetve, hogy hány éves garanciát vállalnak általában a tetőszerkezetre a kivitelezők. A szakértő szerint az ideális garancia tíz évre szól, hiszen az első években keletkezett repedéseknek, deformálódásoknak oka talán csak a fa mozgása, “helyezkedése”, amely legtöbbször nem vezet statikai hibákhoz, legföljebb esztétikailag zavaró következményei lehetnek. A fa repedését például, okozhatja az is, hogy túl sok nedvességgel építették be, majd hirtelen kapott egy nagy meleget, de ez nem vonz maga után nagyobb gondokat. Ezért sokszor időre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mi jelent valódi problémát, és milyen tünet igényel javítást.

Megfelelő szellőztetés

De sok kétséget szül a megfelelő tetőszellőztetés kérdése is, például, hogy a szellőző cserepeket csak a tetőgerinc közelében vagy a tető alsó síkjának közelében is célszerű-e elhelyezni, avagy a túl sok szellőző cserép fokozza a beázás veszélyét? A tető átszellőztetése mindig fontos a kéthéjú tetők (a rétegrendben tetőhéjazt és alátéthéjazt található) esetében, ami azt jelenti, hogy az alátétfólia alatti és feletti légrésben esetleg kialakuló páraképződés a szerkezetből gravitációs úton eltávozzon.

Az átszellőztetés lehet kétszeres és egyszeres. A kétszeres átszellőztetéskor a hőszigetelés nem tölti ki a szarufa teljes magasságát ezért az alátétfólia alatt és felett kialakult légrést, kell átszellőztetni. Egyszeres átszellőztetés esetén pedig az alátétfólia alatt nem alakul ki légrés, mert a hőszigetelés a szarufa teljes magasságában helyezkedik el. Az átszellőztetés alapja egyébként, hogy az eresznél a levegőt be kell engedni és a gerinc alatt a szellőzőcserepeken, pedig ki kell engedni. Tehát egyrészt beszellőzésről, másrészt pedig kiszellőzésről beszélhetünk.

Rétegrend

Az alátéthéjazat feladata kiselemes fedések esetén hasonló, mint a kerámia cserépé: másodlagos vízelvezető réteget jelent, hiszen a tető rétegrendjében elhelyezett anyagokat meg kell védeni a bejutó csapadéktól és a pára káros hatásától. Tehát az alátéthéjazat véd a porhó ellen, a széltorló nyomásából adódó csapadékvíz ellen, a páralecsapódás ellen és a belső pára képződés káros hatása ellen. Az esetek többségében az elhelyezés során az alátéthéjazatot az ellenléc rögzíti az alatta lévő szerkezethez, és 10-15 cm rátakarással helyezik el. Nagyon fontos a tető rétegrendjének összeállítása, az építésztervező felelőssége ebben a kérdésben nagyon nagy, mert az új hő technikai szabvány betartásáért az építésztervező a felelős.

De ki kell hangsúlyoznunk az engedélyező hatóság felelősségét is, mert az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a rétegrendet, melyet az építési hatóság engedélyez. Gyakran a rétegrendekben hiányoznak a betervezett anyagok műszaki paraméterei, márpedig az építőiparban használt anyagokat ezek határozzák meg.

Zsindely vagy cserép?

És természetesen a klasszikus dilemma is okozott némi fejtörést az építkezőknek, milyen tetőfedőanyag kerüljön a tetőre? Például bitumenes zsindely vagy cserép? Melyik jobb és miért, és egyáltalán mi a különbség a kettő között? Ennél a kérdésnél elsősorban fontos sorra venni azokat a szempontokat, amelyek alapján a döntést meg kell hozni, milyen környéken lakik – belvárosban, külvárosban vagy esetleg falun.

Be lesz-e építve a tetőtér, hogy milyen tetőforma készül, vagy éppen felújítási munka esetén milyen a tetőszerkezet statikai állapota? Az mindenesetre leszögezhető, hogy a kerámiacserép a kárpát medencei viszonyok között a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik!

Ilyen esetekben (előzetes műszaki vizsgálat után) a régi fedőanyag fölé erősített új lécvázra kerülnek az új tetőfedő lemezek. Az ilyen jellegű tetőfelújítások előnye, hogy elmaradnak a bontási munkálatok, nincs építési hulladék, a felújítás alatt az épület rendeltetésszerűen használható, és nem ázik be.

Az viszont tény, hogy e célra csak könnyű tetőfedő anyag használható, pl. az Eternit, Isola sík- és hullámlemezei, és az Onduline hullámlemezek, az Ruuki könnyű cserépmintázatú acél tetőfedő lemeze és a Lindab Topline cserepeslemezei. A tető hő- és páratechnikai tulajdonságai is jelentősen javíthatók, ha a régi héjalás és az új tetőfedő anyag közé párazáró és hőszigetelő réteg kerül beépítésre. A korszerű újrafedési rendszerek alkalmazásával erre is lehetőség van.