A hőszigetelés – a spórolás nagyszerű módja

Napjainkban folyamatosan nőnek az energiahordozók (gáz, olaj, szén, fa) árai. Ez minden embernek húsbavágó, jelentős napi költséget jelent. Meg kell találni a megfelelő lehetőséget, hogy családi szinten miként lehet spórolni. Ennek egyik legfontosabb módja a külső szigetelés. Mert valószínű igen csak meglepődnénk, ha a lakásunk hő térképét meglátnánk.

- Lehet, hogy sokan nem is tudják, hogy 2006. szeptember 1-jén megjelent egy tárca nélküli miniszteri rendelet, mely az EU-s normáknak megfelelően határozza meg az újonnan készülő épületek energetikai jellemzőit .A rendelet pár éven belül a használt épületekre is kiterjed, s szükségessé válik az ún. Energia Tanúsítvány beszerzése.

A tanúsítványok kiadásában jelentős szerepet kapnak a kiképzett szakemberek, akik elvégzik az egész épület “energetikai megfelelősségét” igazoló számításokat. Az összesített jellemző (az épület energiafelhasználásának hatékonysági mutatója) megállapításánál figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzat “benapozottságát”, a szomszédos létesítmények hatását, valamint más klimatikus tényezőket.

Számításba veszik az épület hőszigetelő képességét, szerkezeti és más műszaki tulajdonságait, a gépészeti berendezéseit, ezek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot energiaigényét, továbbá a sajátenergia- előállítást. Mindezek határozzák majd meg, hogy melyik osztályba sorolják a lakást. (Mindez hasonlít az elektromos háztartási eszközök osztályba sorolásához.)

Szellőztetés

A szigetelés nem csak a régi, de az új épületek szempontjából is szükséges. A külső falak mellett a nyílászárók és tető is külön figyelmet érdemelnek. Fontos, hogy az épület hőszigetelése homogén (hőhídmentes) legyen. Mint ismert, az is baj, ha túlságosan jól leszigeteljük a házat, ilyenkor a belső páraképződés miatt (kilélegzett levegő, konyhai gőzök, stb.) gondoskodni kell a rendszeres, rövid, gyors szellőztetésről. A hőszigetelés az emberiség elemi érdeke.

Hőszigetelés nélkül?

A gyenge energiafelhasználási mutatókkal rendelkező épületek jelentősen le fognak értékelődni, míg a jók kelendőbbekké válnak a piacon. Manapság szinte minden készülék, berendezés és jármű fogyasztását ellenőrizzük vásárlás előtt, miért éppen házainkat nem vizsgáljuk?

Évek óta az épületek hőszigetelésére, és a hőszigetelés mértékének-, vastagságának növelésére buzdítják a tervezőket, kivitelezőket és háztulajdonosokat. Talán már unalmas is, az energiaárakkal, az energiakészletek vészes csökkenésével, a károsanyag-kibocsátással, a fokozódó nemzetközi és hazai hőszigetelési elvárásokkal való “riogatás”.

Nézzük, meg mi történik, ha nem hő szigetelünk:

- Legelőször is épületeink nem felelnek meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak, (ami magyarországi vonatkozásban; falak esetében kb. 0,45 W/m2K, tetők esetében kb. 0,25 W/m2K hő átbocsátási értéket jelent) valamint a piac reális elvárásainak.

- A nem megfelelő hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Egy hőszigetelés nélküli épület energiafogyasztása akár 3 – 4 szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!

- Az egyáltalán nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók “húznak”, rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon nem tanácsos mezítláb járni, leülni pedig “életveszélyes”! A hőérzeti követelménykötelező hazai előírás, miszerint a belső felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 fokkal lehet alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.

- A rossz hőszigetelő-képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló (diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.

- A nyirkos szerkezetek (miként a nedves ruha) nem hő szigetelnek, sőt; a párolgás még további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.

- Ha olyan helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat, külső falak homlokzat felöli fagypont alá hűlő része, épületlábazatok, stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.

- Ahol tartósan nedves a felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó ideig 75%-nál magasabb a páratartalomnál.)

- A penészes lakások egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás megbetegedések

- A rossz hőszigetelő-képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése, szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.

- Az ilyen épületeket erősebben kell fűteni, ez tovább növeli a káros anyagok kibocsátását, amely a globális méretekben általános felmelegedéshez vezet.

A felsoroltak csak a kockázatok és a hőszigetelés elhagyásának, illetve alul méretezésének mellékhatásai.